A vádlott 2019. márciusától napjától a sértett kft. vezető tisztségviselője, ügyvezető igazgatója volt.

A vádirati tényállás lényege szerint vádlott munkavégzése során kiküldetéseken vett részt. Ezek elszámolása úgy történt, hogy havi rendszerességgel e-mailben elküldte a kiküldetések adatai t, ami alapján kiállításra került az adott hónapra a kiküldetési rendelvény, majd azt továbbították a bérszámfejtésnek; ezt követően került kifizetésre a kiküldetési díj a vádlottnak. A vádlott több esetben a valóságban meg nem történt kiküldetésekről adott adatokat, amik alapján elkészültek a kiküldetési rendelvények, és a vádlott részére jogosulatlanul került kifizetésre a kiküldetési díj. A vádlott ezzel 2019. április és 2020. január hónapja között összesen 395.468 Ft kárt okozott a sértettnek, mely nem térült meg.

Emellett a sértett folyószámlájához a vádlott 2019 májusa és 2020 márciusa hozzáfért, a számlához tartozó bankkártya rá volt bízva, azonban abból kizárólag a sértett működésével kapcsolatos, azzal összefüggő kiadásokat teljesíthetett. A vádlott 2019 októberében és novemberében a fenti bankkártyát több alkalommal magáncélra használta, ezzel összesen 423.544 Ft kárt okozott a sértettnek, melyből 2019. október 22. napján 276.565 Ft-ot megtérített.